Az alábbiakban részlet következik a szerző "Big Oil & Thier Bankers..." c. könyvéből: 8. fejezet - A Frankenstein projekt, Afganisztán.
1933-ban Mohammed Zaher Shah lépett Afganisztán trónjára. Feudalista módon uralkodott 1973-ig, ekkor unokatestvére, Mohammed Daoud elűzte. Egy maréknyi család, köztük a Karzajok és Kalilzidadok (Zalmaj Kalilzidad - az USA afganisztáni követe) tulajdonában volt csaknem minden szántóföld, ugyanakkor az afgánok túlnyomó többsége a világ legszegényebbjei közé tartozott. Elegük lett ebből.
1978. áprilisában Nor Mohammed Taraki vezetésével kitört a forradalom, Daoud királyt megölték. Taraki miniszterelnök lett. Ambiciózus földreform program megvalósításába kezdett, hogy segítsen a csaknem jobbágysorban tartott szegényeken, akik a tradicionális jog szerint kötelesek voltak a király és annak kegyeltjeinek földjeit művelni. A monarchia uralma alatt a nőknek tilos volt tanulniuk. Taraki iskolákat épített nekik. A szegények számára is lehetővé tette a felsőoktatásba való bejutást, bevezette az ingyenes egészségügyi ellátást.
Amikor a régi rend hívei elkezdték felgyújtani az egyetemeket és lányiskolákat, sok afgán a CIA kezét látta az események mögött. 1979. áprilisában, tehát teljes hét hónappal az oly' nagy vihart kiváltó szovjet bevonulás előtt, az amerikai kormány hivatalnokai találkoztak azokkal az afgán oligarchákkal és korrupt hadurakkal, akik meg akarták dönteni Tariki rendszerét.
A szabotázs-kampány erősödése miatt Kabul megkérte az akkori szovjet vezetőt, Leonyid Brezsnyevet, hogy küldjön katonákat a diverziók megállítására. Brezsnyev a kérést elutasította. A helyzet romlott, Tariki hívei agyonlőtték Spike Dubs-ot, akit a CIA kabuli főrezidensének tartottak. (Dubs hivatásos diplomataként az USA kabuli követségén dolgozott...a ford.) 1979. július 3-án Jimmy Carter amerikai elnök aláírta az első Afganisztánnal foglalkozó nemzetbiztonsági rendeletet, ez engedélyezte a hadurak titkos támogatását. Zbigniew Brezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó jóval később elmondta, hogy hogyan győzködte Carter elnököt: "Az a véleményem, hogy ez kiprovokálja a szovjet segítséget, katonai beavatkozás formájában." Brezinski szerint ez volt a csalétek a szovjetek afganisztáni bevonulásához.
Taraki kinevezte Tabizullah Amin-t a földreform végrehajtásáért felelős miniszterré. Amin kegyetlen, terrorista kampányba kezdett, üldözte politikai ellenfeleit, ennek nyomán a közvélemény a kormány ellen fordult. Jurij Andropov -volt KGB főnök- véleménye szerint Amin, bekerülve a kabuli kormányba provokátorként a CIA-nak dolgozott, diszkreditálni akarta a progresszív reformokat.
Tariki is valami hasonlót érezhetett, mert Moszkvába utazott megbeszélni, hogy mit tanácsolnak neki, hogyan szabadulhat meg Amintól. Amikor hazatért Kabulba, kivégezték. Amin magához ragadta a hatalmat. Néhány hét múlva Herat városban a CIA által támogatott hadurak megölettek pár tucatnyi kormányhivatalnokot. Ezek az események kiváltották Brezsnyev válaszlépését.
 |
| Mákszüret Afganisztánban |
Ez az afgán konfliktus kb. 10 évig tartott, s közel 2.000.000 emberéletet követelt. Brezinski később így dicsekedett:
"Ez (Carter titkos utasítása) kitűnő ötlet volt. Ez csalta be az oroszokat az afganisztáni csapdába."
A CIA ügynökei Pakisztán ÉNy-i határán, Pesavahr tartományban rendezkedtek be. Székhelyük a Khyber hágó alján volt, ami egy Afganisztánba nyíló kapu. Pesavahr tartományba tízezrével érkeztek a háború elől menekülők. A CIA a pakisztáni ISI (Inter-Service Itelligence - a helyi titkosszolgálat) aktív segítségével olyan emberek után kutatott a menekülttáborokban, akik elkötelezett iszlám fundamentalisták. Ezek kiképzésük után képesek voltak annak a partizánharcnak vezetésére és kiterjesztésére, aminek célja most már nem csak a kabuli szocialista kormány megdöntése, hanem a Szovjetúnió meghátrálásra való kényszerítése volt.
A CIA a Hezbi-i Isbmi szervezetben megtalálta azt, amire szüksége volt. Tagjai feudális hagyományokon nevelkedett iszlamisták voltak - őket a pakisztáni hadsereg toborozta és képezte ki a CIA felügyelete mellett. Vezetőjük egy fanatikus iszlamista, Gulbuddin Hekmatiar volt; 1970. elején megparancsolta követőinek, hogy savat öntsenek azoknak az afgán nőknek arcába, akik nem hordanak burkát. 1996-ban Hekmatiar harcosai elfoglalták Kabult. Ezzel megbukott Rabbani baloldali kormánya, s a tálibok vették át az ország irányítását. A közelmúltban nyilvánosságra került Wikileaks dokumentumok tanúsága szerint Hekmatiar most az amerikai katonákat támadó tálibokat segíti.
1972-ben a Hezbi-i Isbmi tagjai Afganisztánban legyilkoltak száz valahány baloldali főiskolás diákot, majd Pesavahrba menekültek. Itt Pakisztán katonai vezetése védőszárnyai alá vette őket, így elkerülték a felelősségre vonást. Úgy az afgánok, mint a pakisztániak nem szerették, féltek tőlük, úgy tekintettek rájuk, mint egy terrorista szervezet tagjaira.
Az USA szovjet fegyverekkel látta el Hekmatiar embereit, ezeket Egyiptomból és Kínából szerezték be. Pakisztán katonai diktátora, Zia ul-Hak engedélyezte a CIA-nak, hogy Szovjetúnió elleni kémkedés céljával felderítő állomásokat (elektronikus lehallgató állomásokról van szó...a ford.) telepítsen az országba, valamint szabadon használhassa a pakisztáni hadsereg bázisait - a CIA ezekről felderítőrepüléseket végzett Afganisztán felett. Pakisztán hivatalos támogatása kiváló alapot teremtett arra, hogy Hekmatiar harcosai -Reagen elnök kormányzata ekkortájt kezdte őket mudzsahedineknek nevezni- alapos kiképzést kapjanak, jól felkészüljenek a partizán harcra. (A mudzsahedin szó jelentése kb. az, hogy "harcos, küzdő". Olyan iszlám harcos, aki a külföldi elnyomás, a zsarnokság ellen küzd, a szent háború, a "dzsihád" katonája. Mára ugyanezen emberek elnevezése az USA és a Nyugat szóhasználatában megváltozott: vagy "terrorista", vagy "al-kaidás"...a ford.)
Pakisztán lett az az ország, amelyik Izrael és Egyiptom után a legtöbb amerikai segélyt kapta. A segély egy részét a mudzsahedinek felfegyverzésére fordították, akik kezdetben csak át-átcsaptak Afganisztánba, majd egyre nagyobb területeket vontak ellenőrzésük alá. Itt azonnal megjelentek a mákültetvények. A begyűjtött ópium mennyisége egyik évről a másikra, 1982 és 1983 között duplájára nőtt az afgán-pakisztáni határvidéken, 1984-ben pedig már Pakisztán exportálta a világpiacon megjelenő heroin 70%-át.
 |
| Amerikai katonák "stratégiailag fontos" mákültetvényeket védelmeznek |
Hekmatiar harcosai mákot ültettek, egy másik modzshedin vezér, Szajed Ahmed Gailani a török "Szürke farkasokkal" létrehozta a "Pathan" ópiumkereskedő szindikátust. Gailani Afganisztán egyik gazdag arisztrokratája volt, kapcsolatban állt Zahir Sah volt királlyal is. Kabulban működött egy díler hálózata, a kábítószer csempészetet pedig a szaudiak védőszárny alatt űzte. Hekmatiar maga hat heroin-előállító laboratorium tulajdonosa volt Beludzsisztán tartományban.
Hekmatiar és Gailani Vang Pao, Phoumi Nosavan és Khun Sa -ők voltak az "Arany Háromszög" CIA által támogatott hadurai- nyomdokaiba lépett.
Az 1980-as években Pakisztán a politikai korrupció szinonimája lett. A korrupció gyökere Iszlamabad katonai huntájának Reagan elnök modzsahedinjeinek nyújtott támogatása volt. Egy amerikai kormánytisztviselő korabeli idézete:
"Hekmatiar első számú katonai vezetői, szoros kapcsolatot ápolva a pakisztáni titkosszolgálattal Pakisztán délnyugati részén található laboratóriumokban állítják elő a heroint. Az ISI közreműködik a heroinnal kapcsolatos műveletekben."
1985. szeptemberében a "Pakistan Herald" közölte, hogy a pakisztáni hadsereg hadtápszolgálatának teherkocsijai a CIA megrendelését teljesítve Karacsi kikötőjéből fegyvert szállítanak Pesavahrba, majd ugyanazon gépkocsik heroinnal megrakodva, a hadsereg védelme alatt visszatérnek Karacsiba. A "Herald" tudósítása szerint ez a folyamat 1981-ben kezdődött, akkor, amikor Hektamiar hívei elkezdték a mákültetést, s azóta folyamatos.
Két magas rangú pakisztáni katonatisztet 220 kg heroin szállítása közben elfogtak, felelősségre vonás nem történt. Az "Arany Félholdban" készült heroin uralta az USA piacának 60%-át. Az USA városainak utcáin jellegzetes pecséttel ellátott hasis téglák jelentek meg: a jel két keresztbe tett AK-47-es gépkarabély volt, körülötte a felirat: "A szovjet füstje". 1982-től 1992-ig -ez volt az az időszak, mialatt a CIA rendkívül aktívan beavatkozott Afganisztán ügyeibe- a heroinfüggők száma 50%-kal növekedett az USA-ban. Az afgán herointitkokat őrző szekrényben még sok csontváz van...
forrás: deanhenderson.wordpress.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése