Hadurak és szélsőséges fegyveres csoportok akadályozzák az ukrán helyzet rendezését

Kijevben lázas tevékenység folyik - megkezdődött a vezetési rendszert gyökeresen átalakító reform, realizálódnak a korrupció ellenes harc alapvető irányelvei (Az ezzel foglalkozó bizottság vezetőjévé az amerikai-grúz állampolgárt, Szaakasvilit nevezte ki az ukrán kormány, Grúzia volt államfőjét, aki gyávasága miatt a világ egyik legnagyobb nyakkendő-gyűjteményét mondhatja magáénak, s aki ellen a grúz ügyészség állami vagyon elsikkasztása miatt tavaly feljelentést tett...a ford.), az adóhatóság meg elkobozza(?) az oligarcháktól a törvénytelenül megszerzett költségvetési javakat. Érezhető a polgári aktivitás növekedése, az új kormány pedig, aminek sok minisztere külföldön született, vagy ott folytatta tanulmányait (vagy még csak nem is ukrán állampolgár, mert van olyan is...a ford.) jelentős mértékben független az ország leggazdagabb embereitől, azoktól, akik régebben diktáltak a politikának.

Az utóbbi hónapokban, miután Oroszország annektálta Krímet és elfoglalta a Donyeck medence keleti ipari régióját, megerősödött az ukrán honvédelem. Az ukrán védelmi szolgálatban, amiben eluralkodott a korrupció és betagozódott orosz ügynökök tevékenykedtek, leváltották a vezetést. Javítottak a harckészültségen, fejlődik a hadiipar, beindult a harckocsik, a tüzérségi eszközök és a páncélozott csapatszállítók modernizálásának és generáljavításának megszervezése és végrehajtása. Most, a tél közepén csökkent annak esélye, hogy Oroszország nagyarányú támadást indít.

Tavaly februárban, Janukovics rezsimjének bukása és az ezt követő orosz agresszió után Ukrajna új kormányának számolnia kellett azzal, hogy az ország hadserege rosszul felkészített, s igénybe vette az önkéntesek ezreinek segítségét. Ezek az önkéntes harcosok hazafiságból, országuk  megvédéséért fogtak fegyvert. Sokan közülük a Majdanon történt polgári megmozdulások veteránjai voltak. Anyagi segítséget ezek a harcosok elsősorban a hétköznapi emberek önkéntes gyűjtéseiből, valamint a kis- és középvállalkozók adományaiból kaptak.

Az önkéntes egységek kisebbik része ultrajobbos mozgalmak képviselőiből áll, ideológiai okok miatt harcolnak. Ezek közt van az ultrakonzervatív "Pravij szektor" és az elhíresült "Azov" zászlóalj - a majdani történések során ezek tagjai szélsőséges nacionalista és antidemokratikus nézeteik miatt nem élveztek közbizalmat. Más önkéntes egységeket, olyanokat, mint a "Dnyepr-1", oligarchák szerveztek meg, ők finanszírozták, s ők határozták meg tevékenységüket.

Tavaly tavasszal és nyáron az önkéntes formációk többsége kivételes bátorságot tanúsított és segített visszaverni az oroszbarátok támadásait. Az utóbbi hónapokban ezen  önkéntes osztagok többségét átszervezték, a belügy különleges rendeltetésű alakulataivá, vagy a hadsereg egységeivé váltak.

Jelenleg néhány ilyen önkéntes egység - különösen azok, amelyek az oligarchákhoz és a szélső jobbos szerveződésekhez kötődnek, nem a legjobb oldalukról kezdenek elhíresülni. Az utóbbi hónapokban állami hivatalnokokat raboltak el, többeket megfenyegettek, Porosenkonak, Ukrajna elnökének "megígérték", hogy átveszik tőle a hatalmat, ha képtelennek bizonyul legyőzni Oroszországot.Többek közt fegyveres eszközeikkel élve törvénytelenül helyi közigazgatási szerveket cseréltek le, cégeket foglaltak le.

Augusztusban a "Dnyepr-1" zászlóalj harcosai elrabolták a Földalapok Állami Bizottságának elnökét, mert nem nevezett ki hivatalába egy nekik tetsző embert, olyat, aki ártani tudott volna bizonyos üzleti köröknek. December 15-én ezek az egységek feltartóztatták a Donbassz oroszbarát részébe tartó segélyszállítmányt - a szeparatisták területét humanitárius katasztrófa fenyegeti.

December 23-án az "Azov" zászlóalj bejelentette, hogy ellenőrzése alá  vonja az ország keleti részén fekvő kikötővárost, Mariupolt.  Tette mindezt a helyi vezetés és az országos irányító szervek hivatalos engedélye nélkül.

Jellemző, hogy a szélsőséges fegyveres formációk egyik egysége, az "Ajdar" zászlóalj tagjai ellen 38 bűnvádi eljárást indított az állami ügyészség.

Az alá-fölérendeltségi viszony, a törvényesség kirívó megsértéseinek, a befolyással való üzérkedésnek sorozatosan ismétlődő esetei már fenyegető méretet öltöttek az Ukrajna számára oly' bonyolult helyzetben. Ezek az önkéntes formációk komolyan nyugtalanítják Porosenko elnököt és adminisztrációját, aki hírek szerint fel is vetette ezt a kérdést Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának novemberi ülésén. (Óhatatlanul az ember eszébe jut, hogy mi lesz abból, ha szélsőségeseket támogat Nyugat "értékeinek védelme" érdekében...Oszama bin Laden - Al-Kaida... Koszovó - nyomorgó narkó tranzitállam...Aszad szír elnök elleni "arab tavasz" - ISIS...a ford.)

Arszen Avakov

Egyébként a legnyugtalanítóbb az, hogy a belügyminiszteri posztot Arszen Avakov tölti be. Ahelyett, hogy megfékezné a szélsőséges fegyveresek önkényeskedését, kiderítené, hogy korábban mit is műveltek és a vizsgálat eredményétől függő intézkedéseket hozna, azt szorgalmazza, hogy ezek a zászlóaljak kapjanak nehéz fegyvereket, többek közt harckocsikat és PSZH-kat, (az "Azov" a napokban kapott 6 helikoptereket is lelőni képes páncélautót...a ford.) valamint javasolja, hogy dandár szintre fejlesszék fel azokat. Megdöbbentő, hogy szeptemberben a neonáci "Azov" zászlóalj parancsnokát Kijev terület rendőrfőnökévé nevezte ki.

Ugyanilyen riasztó a Dnyepropetrovszki terület kormányzójának, Igor Kolomojszkijnak tevékenysége. Kolomojszkij, aki kulcsfigurája volt és igen elismerésre méltó szerepet játszott a kelet ukrajnai helyzet stabilizálásában, jelenleg semmibe veszi a központi, kijevi kormányt, nem engedi be Donbasszba a segélyszállítmányokat, és megengedi az általa pénzelt önkéntes alakulatoknak, hogy törvényellenes cselekedetet hajtsanak végre.

Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Porosenko nyilvánvalóan igyekszik megoldani ezt a problémát, de cselekvésre nem szánja el magát, de az is lehet, hogy képtelen bármit is tenni. Ahhoz, hogy kikerüljön ebből a kényes helyzetből, valószínűleg szüksége lenne Arszenyij Jacenjuk miniszterelnök támogatására, aki szintén nem tesz semmit eme veszély ellen; valószínűleg azért, mert Avakov az egyik fő szövetségese.

Ukrajna nyugati pénzügyi fenntartóinak elsősorban meg kell teremteniük a feltételeket, hogy az ország elkerülje a születő félben levő katonai diktatúrát. El kell érniük, hogy az önkéntes zászlóaljak becsületes harcosai átkerüljenek a reguláris gárda- vagy katonai egységekbe.

A legitim ukrán vezetésnek nem szabad tovább titkolnia ezt a növekvő veszélyt attól való félelmében, hogy ez növelné az ellenállást, vagy negatív visszhangot váltana ki a világsajtóban. Ukrajnának sok problémája van, de helyes irányban halad. Az pedig, hogy a katonai diktatúra megjelenésének lehetőségét még annak kezdeti fejlődési szakaszában megszünteti, csak az ország teljesítőképességét és biztonságát növeli.

(Adrian Karatnycky az Atlanti Tanács egyik vezető munkatársa, az "Ukrajnát Európába" mozgalom társelnöke.)

(A szerző kritikátlanul Porosenko barát. Az ukrán kormány teljesítményét értékelő soraiban sok a féligazság, sőt, csúsztatás is akad. Azonban cikkében megjelenik a neonáci jelző, szól az "önkénteseknek" nevezett zsoldosok tömeges törvénytelenségeiről, katonai diktatúra veszélyét látja. Ha az Atlanti Tanács munkatársa ilyesmiket ír, milyen lehet a valós helyzet? A nyugati pénzügyi donorokhoz szóló felhívása pedig rávilágít arra, hogy az ukránoknak van a legkevesebb közük a válsághoz.Lehet, hogy a szeparatisták állítása igaz, miszerint ők  fasiszták ellen harcolnak?...a ford.)

forrás: The Washington Post, Adrian Karatnycky - www.washingtonpost.com

Háttér-kép // 2015-01-29 Háttér-kép 1. rész

http://www.echotv.hu/hatter-kep-2015-01-29-hatter-kep-1-resz

Téma: Letette hivatali esküjét az új görög miniszterelnök. Alekszisz Ciprasz a radikális baloldali Sziriza párt vezetője azt ígérte: országa búcsút int majd a megszorításoknak, valamint azt, hogy újratárgyalják majd a pénzügyi segélycsomagot. A Szirizának nem sikerült abszolút többséget szereznie a parlamentben, és koalíciós megállapodást kötött a Pánosz Kammenosz vezette jobboldali Független Görögök párttal.   A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az euróövezeti országok vezetői hétfőn sorra figyelmeztették a formálódó görög kormányt, hogy be kell tartania a megállapodásokban foglalt kötelezettségeit, törlesztenie kell az ország államadósságát, és legfeljebb a hitelek visszafizetésének átütemezésére számíthat. - See more at: http://www.echotv.hu/hatter-kep-2015-01-29-hatter-kep-1-resz#sthash.VMLlFjGU.dpuf

Műsor

Háttér-kép

Műsorvezető(k)

• Bayer Zsolt

Vendég(ek)

• Bogár László közgazdász. Boros Imre közgazdász

Kategória(k)

Gazdaság, Háttér

- See more at: http://www.echotv.hu/hatter-kep-2015-01-29-hatter-kep-1-resz#sthash.VMLlFjGU.dpuf

Mostantól az ügyfelek tőkésítik fel a bankokat – Jön a globális bail-in

Forrás: Lew Rockwell

Aki esetleg lemaradt a bejelentésről, jó, ha tudja, hogy a Cipruson már látott bankmentő módszer hamarosan más országokban is életbe lép.

A G20-as tagországok (köztük az Európai Unióval) november 16-án fontos döntést hoztak. A világ megabankjai mostantól jogosultak a betétesek pénzét használni biztosítékként derivatív ügyleteikhez, ha pedig veszítenek, a biztosíték az ügyleti partnert illeti majd.

A G20-as országok kormányai pedig kötelesek a megállapodást törvénybe iktatni, amit a legtöbben már meg is tettek.

Megbocsátható, ha valaki nem szentelt túl sok figyelmet a G20-as találkozónak, hiszen nagyjából az folytatódott, amit korábban elkezdtek, mégpedig, hogy a központi bankok pár ezermilliárd dollárt/eurót injekcióznak a globális gazdaságba.

A találkozón azonban egy fárasztó című javaslatot is elfogadtak: A globális, rendszerszinten fontos bankok veszteségnyelő képességének megfelelőségéről szóló határozatot. Nem az a fajta olvasmány, amit az ember nem tud letenni. Az átlagolvasó valószínűleg már a cím láttán tovább áll, pedig a javaslat alapjaiban változtatja meg a bankokra vonatkozó szabályokat az egész világon, és ahogy várható volt, nem jó irányban.

A változtatás eredményeként „fedezetlen tartozásokkal” tőkésíthetik fel a bukásra-túl-nagy-bankokban elhelyezett betéteket, ezzel elkerülve azokat a csúnya és a lakosság körében rendkívül népszerűtlen, az adófizetők pénzéből finanszírozott bankmentéseket, amelyeket a 2008-2009-as pénzügyi válság során alkalmaztak.

Ezeknek a fedezetlen tartozásoknak a jelentős hányadát pedig a mi bankbetéteink teszik ki. A fizetésképtelen bankok tehát a mi bankbetéteink értékpapírrá konvertálásából tőkésítik majd fel magukat. Tehát ezentúl, amikor pénzt teszünk a bankba, ugyanakkora kockázatot vállalunk, mintha részvényt vásárolnánk. De mondhatnánk azt is, hogy olyan mintha a Hullócsillag nevű lóra tennénk a Kincsem parkban, mert a bankok lényegében ezt teszik a pénzünkkel.

A G20-as találkozón azt is eldöntötték, hogy a derivatívák – azok a toxikus szerződések, amiket Warren Buffett „pénzügyi tömegpusztító fegyvernek” nevezett – biztosított tartozásnak számítanak.

Mivel tehát mostantól a bankbetéteink fedezetlen tartozásnak számítanak, amelyeket a bank egy biztosított hitelezőnek fedezetként nyújt, találd ki, hogy kié lesz a pénzed, ha a bank befektetése balul sül el? Segítek: nem a tiéd.

Fej vagy írás? Ha fej, akkor a bank nyer, ha írás, akkor te veszítesz.

Szerencsére a „biztosított betétekre” ez nem vonatkozik. Az Egyesült Államokban például a biztosított bankokban őrzött betétek 100 százaléka 250.000 dollár értékig védett a szövetségi betétbiztosításnak köszönhetően, ugyanakkor a biztosításként szolgáló alap tartalékrátája 1% alatt van. Tehát az FDIC minden 100 dollárra kevesebb, mint 1 dollár fedezettel rendelkezik a valóságban.

Ez azért még így is elég sok pénz, ami 2014 szeptember végén 54 milliárd dollárt jelentett, ugyanakkor a 6000 milliárd dollár értékű biztosított betéthez képest mégiscsak eltörpül, nem beszélve a derivatív szerződésekről, amelyek teljes összege csaknem 300 000 milliárd dollár. Egyetlen Wall Street-i bank csődje elég lenne a teljes biztosítási fedezet kimerítésére.

Az amerikai törvények lehetővé teszik, hogy az államkincstár kiegészítse a hiányzó összeget, csakhogy bankválságok idején a baj csőstül jön. Sokan állnak majd sorba pénzért, köztük olyanok, akik valószínűleg jobb politikai kapcsolatokkal rendelkeznek nálunk, átlagpolgároknál.

És, hogy ez hogyan néz ki a valóságban? A G20-ak által elfogadott forgatókönyv szerint a nem biztosított bankbetétek rosszabb helyzetben lennének, mint a ciprusi állami bankok számlatulajdonosai 2013-ban, amikor Ciprus fizetésképtelenné vált. Az ő követeléseik előnyt élveztek a derivatív ügyleti partnerekhez képest. Egyes nem biztosított betétesek a pénzük felét is visszakapták (bár az egyik állami tulajdonú bank esetében semmit sem kaptak).

Talán a Lehman Brothers még jobb példa a helyzetre. Amikor a bank 2008-ban csődöt jelentett, a nem biztosított hitelezők dolláronként 21 centet kaptak.

Az ember elgondolkozik, hogy vajon a G20-ak miért hoztak ilyen döntést. Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat, hogy el akarják kerülni a politikailag népszerűtlen mentőcsomagok ismételt bevetését a megabankok javára.

Ugyanakkor létezik egy másik, kevésbé egyértelmű ok is. A G20-ak azt remélik, hogy az emberek így a tagállamok által is biztosított államkötvényekbe fektetnek inkább, aminek hatására a legtöbb G20 országra jelenleg jellemző, aggasztóan magas kamatok csökkennének.

Nem tudom, mikor fog kitörni a következő globális pénzügyi válság, de azt igen, hogy kinek a pénztárcája bánja majd. Nem azoké a bankároké és pénzügyi zseniké, akik a saját bukásukat okozó „pénzügyi tömegpusztító fegyvereket” kitalálták.

Vajon a következő gazdasági válság elhozza a világkormányt?

Joseph Candel: Ahogyan ezt már számos alkalommal kiemeltük, a világban bekövetkező válságok előkészítik a terepet a Világkormány és annak majdani vezetője, az Antikrisztus előtt, aki így a világ megváltójaként állhat elő a megoldásokkal, azokra a problémákra, amiket jórészt neki és követőinek köszönhetünk.

„Az ő helyére áll egy gyalázatos. Nem úgy adják neki a királyi méltóságot, hanem váratlanul jön, és a királyságot csellel szerzi meg. …  Zavartalanul eljut a leggazdagabb tartományba is, és olyat tesz, amilyet sem elődei, sem ősei nem tettek. Prédát, zsákmányt és kincseket osztogat híveinek…” Dániel 11:21-24

Forrás: Prophecynewswatch.com

Sokak számára ismert tény, hogy a globális elit szerint egy kiterjedt gazdasági válság jelentős lépés lenne az Új Világrend, más szóval egy egységes világkormány megalakítása felé.

David Rockefeller már 1994-ben a következőket mondta:

„Egy globális átalakulás küszöbén állunk. Csupán a megfelelő válságra van szükség ahhoz, hogy a nemzetek elfogadják az Új Világrendet.”

Arra nem tért ki, hogy milyen válságra gondolt, de egy gazdasági válság sokak szerint egész jól megfelelne e célra.

2008-ban, Gordon Brown, Nagy-Britannia akkori miniszterelnöke azt mondta, hogy

„A nemzetközi pénzügyi válság különleges lehetőséget biztosított a világ vezetői számára, hogy egy igazán globális társadalmat hozzanak létre.”

Tehát szerinte a 2008-ban elindult, sokakat tönkretevő pénzügyi válság kitűnő lehetőség.

Ez a (Barack Obama volt vezérkari főnőkéről elnevezett) Rham szabályként ismertté vált elvhez hasonlít, ami leegyszerűsítve valahogy így hangzik: A politikusoknak tanácsos a válságokat kihasználva bevezetni az olyan népszerűtlen törvényeket vagy programokat, amelyeket normális körülmények között senki sem fogadna el.

2012-ben Nigel Farage, az Európai Parlement képviselője a következőket mondta:

„Nehéz figyelmen kívül hagyni azokat a hangokat, amelyek immár 20 éve mondják nekem, hogy mindezek [a gazdasági válság] mögött olyan emberek csoportja áll, akik egy egységes világkormányt akarnak létrehozni. Próbáltam figyelmen kívül hagyni ezeket a hangokat, hangsúlyozva, hogy „Ne adjunk túl sok hitelt az összeesküvés elméleteknek,” de meg kell mondjam, a [világkormány] lassan itt van az orrunk előtt.”

2014 novemberében pedig tényleg az orrunk előtt volt, amikor az úgynevezett „bukáshoz túl nagy” bankok, a G20-ak jóvoltából, áthárították a bankok hibás döntéseinek felelősségét a betétesekre.

Létezik-e ennél egyértelműbb jelzés arra, hogy a világ legnagyobb bankjai globális gazdasági válságra számítanak?

Körülbelül ezzel egy időben az olaj ára zuhanásnak indult, ami igen negatív hatással volt Oroszország, Irán, Venezuela és néhány afrikai ország gazdaságára. Az olcsó üzemanyagárak természetesen bizonyos tekintetben pozitívumnak számítanak a hétköznapi emberek számára, mára azonban láthatóvá vált, hogy több szövetségi állam, például Texas, Louisiana, Oklahoma és Észak-Dakota bajban vannak emiatt.

A csökkenő olajárak miatt számos amerikai nagyvállalat komoly bevételkieséssel kénytelen számolni. Az amerikai olajipari cégek számára sokkal költségesebb az olaj kitermelése, mondjuk Szaúdi-Arábiához, az Egyesült Arab Emirátusokhoz, Kuvaithoz vagy Irakhoz képest. Egyes cégek felhagytak az új kutak létesítésével, mások komoly létszámleépítéseket terveznek, megint mások pedig már a hiteleiket sem képesek törleszteni és mondani sem kell, hogy részvényeseik semmilyen osztalékra nem számíthatnak.

Az olajiparban jelentkező problémák pedig más területekre is kihatnak az Egyesült Államokban, hiszen most kevesebb csővezetékre, pumpára, motorra, stb. van szükség, az ezeket gyártó cégeknek pedig kevesebb alkalmazottra, és így tovább.

Amit biztosan tudunk, hogy a világ hatalmasai világkormányt akarnak, és úgy gondolják, hogy egy válság, talán éppen egy gazdasági válság, megteremtheti az ehhez szükséges körülményeket, amelyek beálltával enyhülhet vagy teljesen megszűnhet a népellenállás és mindenki elfogadja a felajánlott megoldást.

A terep készen áll: a bankok áthárították az esetleges csődökből adódó pénzügyi felelősséget, az olaj ára a padlón és bár ebben nincs egyetértés, sokan úgy gondolják, hogy a következő válság felhői már felettünk vannak.