Van egy szempont, amelyről senki nem beszél az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalás kapcsán. Az állami résztulajdonú Mol valóságos hídfőállást épített ki Kurdisztánban, azaz a „mi” olajunk is ott van a térségben.
A tegnapi hír úgy szólt, hogy a kormánypártok és a Magyar Liberális Párt – melynek Fodor Gábor az egyetlen parlamenti képviselője – támogatják a kurdisztáni részvételt, a Jobbik és az LMP nem, a baloldali ellenzéki pártok pedig nem mentek el a külügyi tárca által kezdeményezett egyeztetésre.
Április közepére jutunk majd oda, hogy dönthet az Országgyűlés: hozzájárul-e a magyar szerepvállaláshoz az Iszlám Állam elleni nyugati koalícióban, majd május végén indulhatnak a katonák Észak-Irak kurdisztáni régiójába. A részvétel mellett általában az a fő érv, hogy az Iszlám Állam a nyugati értékközösséget támadja, ezért be kell szállni – legalább őrzés-védelmi feladatok teljesítése erejéig – a harcba.
 |
A Mol fúrótornya az iraki Kurdisztán tartományban fekvő Akri közelében
|
Fotó: MTI/Kovács Tamás
|
Van azonban egy praktikusabb szempont is. A Magyarország és Kurdisztán közötti szövetség nem elméleti, nem reménybeli, nem ideológiai lehetőség, hanem nagyon is gyakorlati valóság. A Mol-csoport olajat termel Kurdisztánban; a magyar multinak jelenleg ez az egyik legfontosabb külföldi kutatási-bányászati érdekeltsége. Bevallottan a Molt hivatott segíteni az Erbílben a minap megnyitott magyar főkonzulátus is. S noha a kurdisztáni Mol-aktivitást egyelőre nem veszélyezteti az Iszlám Állam nyomulása, ráadásul a helyi hadsereg lényegében teljes biztonságot nyújt a vállalatnak, ugyan kinek érdemes gesztust tenni egy nemzetközi koalíció tagjaként, ha nem egy efféle magyar érdekű régiónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése