Van egy szempont, amelyről senki nem beszél az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalás kapcsán. Az állami résztulajdonú Mol valóságos hídfőállást épített ki Kurdisztánban, azaz a „mi” olajunk is ott van a térségben.
A tegnapi hír úgy szólt, hogy a kormánypártok és a Magyar Liberális Párt – melynek Fodor Gábor az egyetlen parlamenti képviselője – támogatják a kurdisztáni részvételt, a Jobbik és az LMP nem, a baloldali ellenzéki pártok pedig nem mentek el a külügyi tárca által kezdeményezett egyeztetésre.
Április közepére jutunk majd oda, hogy dönthet az Országgyűlés: hozzájárul-e a magyar szerepvállaláshoz az Iszlám Állam elleni nyugati koalícióban, majd május végén indulhatnak a katonák Észak-Irak kurdisztáni régiójába. A részvétel mellett általában az a fő érv, hogy az Iszlám Állam a nyugati értékközösséget támadja, ezért be kell szállni – legalább őrzés-védelmi feladatok teljesítése erejéig – a harcba.
A Mol fúrótornya az iraki Kurdisztán tartományban fekvő Akri közelében
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Van azonban egy praktikusabb szempont is. A Magyarország és Kurdisztán közötti szövetség nem elméleti, nem reménybeli, nem ideológiai lehetőség, hanem nagyon is gyakorlati valóság. A Mol-csoport olajat termel Kurdisztánban; a magyar multinak jelenleg ez az egyik legfontosabb külföldi kutatási-bányászati érdekeltsége. Bevallottan a Molt hivatott segíteni az Erbílben a minap megnyitott magyar főkonzulátus is. S noha a kurdisztáni Mol-aktivitást egyelőre nem veszélyezteti az Iszlám Állam nyomulása, ráadásul a helyi hadsereg lényegében teljes biztonságot nyújt a vállalatnak, ugyan kinek érdemes gesztust tenni egy nemzetközi koalíció tagjaként, ha nem egy efféle magyar érdekű régiónak.
Fegyverkereskedők, diktátoroknak dolgozó közvetítők, gyémántcsempészek is ügyfelei voltak az HSBC nemzetközi bankóriásnak. Ez derül ki nyilvánosságra került titkos dokumentumokból.
A 45 országot tömörítő Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) szerint ez a banktörténelem legnagyobb kiszivárogtatása. A HSBC svájci bankjainak 100 ezer számlájáról jutott adatokhoz a sajtó, azokon mintegy 120 milliárd dollárt tároltak.
Hervé Falciani, a HSBC korábbi dolgozója csempészte ki az adatokat a bankból 2007-ben, majd Franciaországba menekült, és azokat átadta át a francia hatóságoknak.
Ennek alapján 2010-ben az akkori francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde listát készített a feltételezett adócsalókról. A nevek között például magas rangú görög politikusok is szerepeltek.
Az iratokból kiderül, hogy a svájci bank nemcsak fedezett illegális tevékenységeket (azzal, hogy nem jelentette azokat), hanem tanácsokkal segített is ügyfeleinek az adóelkerülésben és pénzek tisztára mosásában.
A dokumentumokban szerepelnek neves sportolók, rocksztárok, hollywoodi színészek, politikusok és más befolyásos emberek is.
