Oroszország első válaszlépése a szankciókra az volt, hogy betiltotta az Európai Unióból érkező 9 milliárd dollár értékű élelmiszer-importot.
A múlt héten, Washington és Brüsszel újabb, Oroszország elleni szankciói bejelentését követő órákban Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte: meg fogja vizsgálni a visszavágás lehetőségét.
Moszkva már bizonyította, hogy képes ilyen válaszlépésekre. Augusztusban Oroszország betiltotta a nyugat-európai országokból érkező, évente 9 milliárd dollár értékű élelmiszer-behozatalt. Alekszej Uljukajev gazdasági fejlesztési miniszter kedden arról beszélt, hogy a megtorló intézkedések nem léphetnek túl a mezőgazdasági ágazaton, de más, agresszívabb hangok arra szólították fel Moszkvát, hogy legyen merészebb.
A Moscow Times Putyin néhány lehetséges válasza közül szemezgetett, az elfogadhatótól kezdve a fantazmagóriákig.
1.Oroszország lezárhatja légterét a nyugati légitársaságok előtt
Az Európa és Kína gazdasági központjai közötti több mint 17 millió négyzetkilométer kiterjedésű terület lezárásával Oroszország a nyugati légitársaságok ázsiai riválisait hozná versenyelőnybe, és több hosszabb légi útra kényszerülő európai légi közlekedési vállalat bajba kerülhetne a megnövekedett üzemanyag-fogyasztás és a repülési órák megsokasodása miatt - közölte a múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök.
2. Oroszország leállíthatná Európa gázellátását
Az Unióba Oroszországból érkezik a gáz egyharmada. Oroszország gázexportőr monopóliuma, a Gazprom ez év júniusában már a harmadik alkalommal szüntette meg Ukrajna gázellátását. Az elmúlt napokban több kelet-európai ország számolt be az orosz gáz mennyiségének hirtelen, megmagyarázhatatlan csökkenéséről. Lengyelország - az érintett országok egyike - szerint Oroszország tesztelte a lengyelek eltökéltségét.
A nyugati szankciók már csökkentették a Gazprom hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, és a cég - Oroszország egyik legnagyobb adófizetője - most minden korábbinál jobban függ árbevételétől.
3. Oroszország betilthatja a nyugati autók behozatalát
Németország után Oroszország Európa legnagyobb autópiaca. Az autógyártók felpörgették a helyi termelést is, de idén Oroszországban az első hét hónapban importból származott az autók több mint egynegyede és a teherautók közel fele - idézte a Vedomosztyi című lap az ASM Holding kutatóinak adatait.
Az ezen időszak alatt eladott 374 800 importált autó legtöbbje az ellenintézkedések miatt potenciálisan érintett országokban készült: 78 987 darabot gyártottak Japánban; 53 880-at Nagy-Britanniában; 46 370-et Németországban; 41 791-et az Egyesült Államokban; 32 488-at pedig a Cseh Köztársaságban.
4. Oroszország betilthatja a Nyugatról érkező ruházati cikkek importját
Mint Európa, úgy Oroszország is ezek legtöbbjét - több mint négyötödét - Ázsiából importálja, de Oroszország Gazdaságfejlesztési Minisztériumának adatai szerint tavaly az uniós tagországoknak még mindig sikerült 2,6 milliárd dollár értékben cipőt és ruházatot Oroszországba exportálniuk.
5. Oroszország felfüggeszthetné az Egyesült Államok hadseregének Afganisztán eléréséhez nyújtott segítségét
2008 óta az Egyesült Államok évente körülbelül 1 milliárd dollárt fizetett Oroszországnak, hogy megkönnyítsék a NATO berendezések Afganisztánba szállítását Uljanovszk Volga menti városon keresztül.
Azóta azonban az amerikaiak számára logisztikai rémálommá vált az elmúlt években destabilizálódott afgán-pakisztáni határ, ezért Washington egyre inkább függ az oroszok biztosította folyosótól. Ez a lépés könnyen megsemmisíthetné ezt az üzletet, és növelné az Egyesült Államok Afganisztánnal kapcsolatos kiadásait.
6. Oroszország befagyaszthatná az amerikai dollár használatát
Az Egyesült Államok hatalmas előnyökhöz jut abból, hogy a valutája a világ biztonsági pénzneme, és Oroszország soha nem volt ettől boldog. Oroszország devizatartaléka pedig 400 milliárd dollárnyi devizatartalékának nagy részét dollárban tartja, ám dönthet másképp is.
Márciusban például, amikor Moszkva elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, Oroszország Központi Bankja több mint 100 milliárd dollár értékben adott el amerikai kincstári kötvényeket, ami azt mutatja, hogy Oroszország is tehet drasztikus lépéseket.
Közben Oroszország és Kína – egy másik ország, amely szeretné csökkenteni a dollár befolyását – a múlt héten megállapodott abban, hogy elfordulnak a dollártól és kereskedelmük felét rubelben vagy jüanban fogják rendezni.
7. Oroszország támogathatná Iránt, hogy ezzel egy nagy pofont adjon a Nyugatnak
Putyin és iráni kollégája, Hasszán Roháni, az elmúlt héten találkoztak, hogy megvitassák a kereskedelemi, az energiaügyi és a biztonsági együttműködés kérdéseit. Napokkal azelőtt pedig az orosz energiaügyi miniszter járt az országban, és bejelentett egy csomó megállapodást – köztük egy 500 millió dolláros olajat áruért csereprogramot, valamint egy 10 milliárd dollárnyi erőműépítésről és iráni űrhajósok képzéséről szóló egyezményt.
Az orosz támogatás megszüntetné a Teheránt sújtó nyugati szankciók hatását, amelyek célja, hogy a perzsa államot gazdasági elszigeteléssel akadályozzák nukleáris ambíciói megvalósításában.
8. Oroszország fejlett haditechnikát szállítana a Nyugat ellenségeinek
Oroszország - az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb fegyverexportőre - a globális fegyverkereskedelem 27 százalékát uralja. A Szovjetunió bukása után, Oroszország fegyverkezése rövid időn belül szabályozva lett.
Ha Moszkva felrúgná ezeket a megállapodásokat, Washington arra ébredne, hogy olyan nemzetek, mint Irán és Észak-Korea teljesen működőképes interkontinentális ballisztikus rakéta arzenállal rendelkeznek.
Félelmetes légvédelmi fegyvereit - mint például az S-300 és S-400 rakéta rendszereket - Oroszország eladhatná Szíriához és Iránhoz hasonló potenciálisan ellenséges országoknak is.
9. Oroszország akadályozhatná hírszerzőinek terrorista fenyegetéseket figyelő munkáját
Orosz hírszerző ügynökségek - a szovjet-korszakbeli legendás KGB örökösei - kulcsfontosságúak a fenyegető iszlám terrorizmus leküzdésében.
Oroszországban él egy nagy muzulmán kisebbség és számos többségi muszlim köztársaság is található - beleértve Csecsenföldet és Dagesztánt, ahol Moszkva a kilencvenes évek eleje óta küzd a helyi iszlámista szakadárokkal. Jelentések szerint Szíriában és Irakban több száz csecsen harcol az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet oldalán.
2013-ban az USA-ban a bostoni maratonon végrehajtott robbantásokat két csecsen nemzetiségű bevándorló követte el, és az információk megosztása során tapasztalt kudarcért egyaránt felelősség terheli az amerikai és az orosz hivatalokat, amelyek lehetővé tették, hogy ez megtörténjen.
10. Oroszország rivális pénzügyi szolgáltatói rendszert hozhatna létre
Nyugati pénzügyi szolgáltató cégek - fizetési rendszerek, elszámolási szolgáltatások, hitelminősítő intézetek és a kommunikációs csatornák - uralják a globális kereskedelmet.
Ha az amerikai fizetési rendszerek - a Visa és a MasterCard - beszüntetné szolgáltatásait két feketelistás orosz bank felé, Moszkva azonnal nemzetbiztonsági kérdést kreálna belőle, hatalmas biztonsági kifizetésekre tartana igényt és szigorúbb szabályozást vezetne be, és létrehozná saját nemzeti prioritású fizetési rendszerét.
Oroszország jelenleg a SWIFT kulcsfontosságú bankközi üzenetküldő szolgáltatás hazai érdekeltségű lecserélésén dolgozik, és Kínával közösen még ebben az évben létre akarnak hozni egy nemzetközi hitelminősítő intézetet.
Ezek az intézkedések kihasíthatnak egy nyugati cégektől független jövedelmező piacot, és alááshatják a SWIFT-hez hasonló erős rendszerek alapját és a globális monopólium politikai hasznosságát (Az iráni bankszektort csapásként érte, amikor a szankciók leállították a SWIFT működését az országban).
11. Oroszország lobbizhatna nem-nyugati nemzetközi szervezetek létrehozásáért
A világgazdaságot felügyelő szervezetek - a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank - a második világháború óta léteznek, e szervezetek vezetése továbbra is az 1940-es évek globális hatalmi egyensúlyát tükrözi.
12. Oroszország rászállhatna az országban működő nyugati cégekre
A 140 milliós lakosú Oroszországban a McDonald’s 440 helyen működtet éttermeket, ám több tucat éttermének bezárására kényszerült, miután a fogyasztóvédelmi felügyelőség országos egészségügyi ellenőrzéseket indított az étteremláncban. Sokan a lépést az amerikai szankciók miatti megtorlásnak tekintik. A Burger King és a KFC is hasonló üldözésekkel néz szembe.
13. Oroszország felfüggeszthetné az együttműködést az űrkutatásban
Oroszország csontig ható csapást mérhetne az amerikai nemzetbiztonsági érdekekre, ha a United Launch Alliance nevű amerikai űripari óriáscég számára beszüntetné az erős RD-180 rakéta-hajtóművek szállítását.
Ezeknek a hajtóműveknek az erejét használja az első fokozatban az Atlas V rakéta - az a jármű, amelyet szinte minden amerikai katonai és hírszerzési műhold az űrbe való kilövésére használnak. Csak az Egyesült Államok halmozott fel ilyen - körülbelül kétévnyi indításra elegendő - hajtóműveket. Sőt, Amerikának nincs is ilyen nagy teljesítményű és költséghatékony hajtóműve, és valószínűleg akár öt évig is eltarthat, amíg a sajátját kifejleszti.
14. Oroszország kiiktathatná a Nemzetközi Űrállomást (ISS)
Ha a dolgok nagyon rosszra fordulnának, Oroszország megtagadhatná az amerikai asztronauták Nemzetközi Űrállomásra szállítását. A 100 milliárd dolláros közös projektben 15 ország vesz részt.
Nem világos, hogy az európai űrhajósokra hatással lenne-e egy ilyen esemény, mert kiképzésük a NASA égisze alatt folyik, de az Egyesült Államok nem lenne képes asztronautákat szállítani az űrállomásra, amelyet körülbelül 2017-ig felerészben ellenőrzése alatt tart.
atv / The Moscow Times
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése