A Minerva projekt - A Pentagon készül a társadalmi összeomlásra

Úgy egy hónappal ezelőtt, az esetleges munkáslázadások leverését szimuláló kínai gyakorlatról készült képek láttán azon elmélkedtünk, vajon mit tud Kína, amit az Egyesült Államok nem. Kiderült, hogy semmit.

Az amerikai védelmi minisztérium már 2008-ban, jóval a gumilövedékes szimulációk előtt, több tanulmányt rendelt a polgári elégedetlenségi mozgalmak dinamikájáról és a hadsereg legoptimálisabb válaszlépéseinek feltérképezéséről.

A projekt neve „Minerva Kutatási Kezdeményezés” célja pedig „az Egyesült Államok számára stratégiai fontosságú területeket alakító társadalmi, kulturális, viselkedéstani és politikai erők megértése”.

A részleteket elsőként közzétevő Guardian a következőket írja:

A multi millió dolláros program célja, hogy azonnali és hosszú távú, „háborús helyzetben is alkalmazható betekintést” adjon a „védelmi közösség” magas rangú tisztségviselői és döntéshozói számára, valamint, hogy a „harcosok által követett parancsok” irányelveit kommunikálja.

A Minerva célja egyszerű: feltérképezni, hogy miként mennek végbe az erőszakos politikai felforgatások, értsd, társadalmi összeomlások, a közösségi hálózatok korában és felkészülni a válaszlépésekre a „békés tevékenységeket és tiltakozó mozgalmakat célozva”.

A 2014-2017 között megfinanszírozott projektek között volt az a Cornell Egyetem által vezetett, de az amerikai légierő tudományos kutatási részlege által felügyelt tanulmány is, ami „a társadalmi mozgalmak mobilizációjának és terjedésének dinamikájára fejleszt” tapasztalati modellt. A projekt célja meghatározni a társadalmat megfertőző eszmék/folyamatok kritikus tömegét, az ezeket kiváltó személyek digitális lábnyomának tanulmányázásával. Ilyen események például a 2011-es egyiptomi forradalom, a 2011-es Duma választások Oroszországban, a 2012-es nigériai üzemanyagválság vagy a 2013-as Gazi parki tiltakozások Törökországban.

Megvizsgálják a Twitter bejegyzéseket és párbeszédeket, a „társadalmat megfertőző folyamatok során mobilizált személyek azonosítása és a mobilizálás időzítésének meghatározása érdekében.

A Washington Egyetem által elnyert másik projekt azt hivatott meghatározni, hogy milyen körülmények közül erednek a nagyszabású politikai és gazdasági változásokat elérni akaró politikai mozgalmak. Az amerikai hadsereg által felügyelt projekt olyan tartósan jelenlévő mozgalmakra összpontosít, amelyek legalább 1000 résztvevővel rendelkeznek és összesen 58 országot vizsgál.

A Minerva tekintélyes finanszírozást tudhat maga mögött. Legalább 75 millió dollárt terveznek elkölteni öt év alatt. Az amerikai kongresszus egyedül ebben az évben 17,8 millió dollárt irányzott elő rá.

Egy másik, csaknem 2 millió dolláros projekt a klímaváltozás miatti társadalmi zavargások kockázatait vizsgálja.

Ennyit tehát a projekt égisze alatt folyó kutatásokról. Ami azonban leginkább aggasztó, hogy egy ilyen, pusztán elméleti társadalomtudományi kísérlettől az ember semmilyen gyakorlati alkalmazást nem várna. Sajnos a valóság mást mutat.

Bár a haditengerészet kutatórészlegének felügyelője, Dr. Harold Hawkins, a kezdetektől arról biztosította az egyetem kutatóit, hogy csupán „alapvető kutatási erőfeszítésről van szó, így nem kell aggódni esetleges alkalmazott tényezőktől”, az érintettek találkozóján mégis kiderült, hogy a védelmi minisztérium konkrét „alkalmazásokba” kívánja önteni a kutatás által feltárt eredményeket, írja a kutatásban résztvevő egyik professzor. A professzor arra ösztönzi kutatóit, hogy „az eredményeket, jelentéseket, stb. oly módon tálalják, hogy a [védelmi minisztérium] egyértelműen lássa azok gyakorlati bevetésének lehetőségeit.”

Egyre több tudós nézi kritikus szemmel az amerikai kormány azon erőfeszítéseit, amelyek a társadalomtudományok militarizálását célozzák a háború érdekében.

Az összekötőkapocs a láncszemek között? Természetesen az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA).

Az egyik hadgyakorlat forgatókönyve szerint a Sierra Club nevű ismert szervezet környezetvédelmi aktivistái egy Missouri közeli szénerőmű által termelt szennyezés miatt tüntettek. A résztvevők feladata „a ’problémamegoldók’ és a ’problémaokozók’ azonosítása volt, valamint, hogy az információs stratégia célpontját képező lakosságot azok felé a nézőpontok és értékrendek felé húzzák, amelyek a katonai stratégia végcélját képezték”.

Az ilyen hadgyakorlatok teljes összhangban állnak a Pentagon más dokumentumaival, amelyek szerint az NSA tömeges megfigyeléseinek elsődleges motivációja a környezetvédelmi, energiaügyi és gazdasági sokkok destabilizáló hatásaira való felkészülés.

Ahogy a Guardian újságírója nagyon is találóan összegzi:

„A Minerva tipikus példája a katonai ideológia súlyosan beszűkült, önmaga ellen dolgozó gondolkodásmódjának. Ami pedig ennél is rosszabb, hogy a hajlandóság teljes hiánya a védelmi minisztérium részéről a legalapvetőbb kérdések megválaszolására, egyértelműen bizonyítja, hogy a katonaság tántoríthatatlanul védelmez egy növekvő népszerűtlenségnek örvendő globális rendszert egy elenyésző kisebbség érdekében, miközben a titkosszolgálatok minden lelkiismeret furdalás nélkül potenciális terroristának bélyegeznek mindenki mást.”

Miért nem vagyunk meglepve, hogy mire a tömeges társadalmi összeomlás beindul, szinte mindenki, aki egy kicsit is veszélyezteti az összeomló rezsimet, már terroristának fog számítani?

A korábban tudományos fantasztikumnak számító elkövetés előtti letartóztatást megvalósító technológia érkezését szemlélve, már csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg az első szürkeruhás ügynökök, vagy drónok, hogy csendben letartóztassák a közösségi hálózatok potenciális terroristának kikiáltott tagjait, azzal vádolva őket, hogy puszta jelenlétük a status quo még gyorsabb összeomlását okozhatja.

És most felejtsd el a fent olvasottakat. Inkább vegyél néhány részvényt, mert minden rendben van. Biztos nem ezeket a droidokat kerested.